Sziasztok!
A tiszaugi holtág tavirózsáinak védelme érdekében az eddigi engedékeny hozzáállásunkat át kellett értékelnünk mivel a holtág természetes jellegének egyik legfontosabb és legértékesebb részét képező tavirózsa állomány hihetetlen mértékben romlik. A tavirózsák közelében 50 méteres körzetében nem lehetett volna eddig sem horgászni, de mivel ez nem volt minden telektulajdonos esetében kivitelezhető ezért nem járt semmiféle szankcióval a szabály megszegése. Mégis néhányan visszaéltek az engedékeny hozzá állásunkkal és csónakkal behúzták a szerelésüket, csónakkal a közepében horgásztak, karókat szúrtak le ezen a területen, gyakorlatilag semmibe vették a fenti szabály betartását és gondatlanul, felelőtlenül bántan ezzel a gyönyörű természeti értékünkkel.
Ezért május 15-től minden olyan horgásztól aki a tavirózsák közé etet, behordja szerelését, csónakkal a tavirózsák közé megy, karót szúr le és egyéb módon rongálja a tavirózsa állományt mind a területi engedélyét, mind pedig az állami horgász engedélyét mérlegelés nélkül több évre bevonjuk! Ezt új területi jegy vásárlásával sem lehet kiváltani!
A kellemetlen helyzetek elkerülése érdekében mindenkit arra kérek, hogy tartsa magát ehhez a szabályhoz, figyelmeztesse horgásztársait.
A kenuval, csónakkal a tavirózsák közé evezőkkel szemben természet károsítás miatt feljelentést lehet tenni!
Remélem ezzel a szigorítással mielőbb helyre fog állni a megtépázott vízterület növényvilága!
Mindenkinek sikeres (probléma mentes) horgászatot kívánunk!
Üdv:Király Ferenc
Szia Feri! Régóta várt szigorítás! Nagyon örülök neki,hogy így határoztatok,mert bizony óvni kell a természet értékeit.
Sziasztok,
Én nagyon új vagyok még a tavon.Ez lesz az első szezonom és éppen ezért semmi információm nem volt a tavirózsa állományt illetően.Eléggé megdöbbenve olvastam,hogy radikális fogyásnak indult az utóbbi időben.Azért is döbbentem meg,mert az első fotók,amiket láttam a tóról(most télen vettük a telket) éppen tavirózsásak voltak.Nagyban benne volt a döntésünkben,hogy itt és azt a telket vegyük meg.Még a Google Earth-ön is gazdagon benőtt a tó egyes részei.Ez a növény egy olyan ritka kincs,hogy nem is értem,hogyan pusztíthatja akarattal vagy pusztán butaságból,kapzsiságból néhány kiló hal miatt valaki.
Őszintén remélem,hogy nem lesz szükséges senkit sem megbüntetni,de ha igen,akkor az intő példaként szolgál és minden kapzsi,a természetet nem tisztelő egyént el fog rettenteni e szépséges növény háborgatásától.
Már csak egy dolog van hátra.Mindenkire szükség van a tó védelmére.Nem szabad szemet hunyni a szabályok megsértése felett.Aki ilyet lát,annak bizony szólnia kell tisztelt halőrünknek.
Sziasztok!
Mi maximálisan osztjuk texoman hozzászólását hiszen mi is így jártunk! Novemberben vettük meg a telket mi is és csak vártuk hogy mikor látjuk azt a gyönyörű tök erdőt, amiről a képek árulkodtak, de elkeserítő volt hogy így tizedelődött a növényzet! Már az is eszünkbe jutott hogy nem lehetne-e valami formában pótolni a növényzetet? Esetleg felhívást intézni a tagok között hogy segítsenek a növényzet helyreállításában? Vagy akár a facebook profilon kitenni erről egy kérést? Mi állatmentéssel foglalkozunk szabadidőnkben és vannak segítőkész emberek, akik segítségével sok gyepin élő kutyát mentettünk már és ilyen jellegű tájvédelmi csoportok is léteznek! Nem akarok naívnak tűnni, de ahol mi horgásztunk ott már ritkítják a tavirózsákat mert annyira sűrű a növényzet hogy beér a holtág közepéig! Mi szívesen felvesszük a kapcsolatot az ottani egyesülettel is hogy esetleg onnan kaphatnánk-e tavirózsa töveket! Társadalmi munkában ugyan de szerintem sok tavirózsa tövet tudnánk onnan átmenekíteni erre a holtágra! Mi vállaljuk a társadalmi munkát is és anyagilag is hozzájárulunk a megmentésükhöz ha ez megoldásként szolgálna szerintetek!
Sziasztok!
A Tó másik részeibe is hozhattok ilyen kincseket 🙂 Ne csak egy helyen legyen és másnak is okozzanak örömet! 🙂
üdv, Dexter
Sziasztok!
Örülök a szigorításnak,itt volt már az ideje,hiszen elég vérlázító mikor nemhogy csónakkal,hanem vízibiciklivel gázolnak át a tavirózsán!
Én is szívesen részt vennék egy tavirózsa telepítési akcióban!
Érdemes lenne megmenteni a tavirózsás részt,még emlékszem mikor Gyula barátommal
néhány éve igazi sűrű „tökösben” horgászhattunk,fantasztikus élmény volt onnan kivarázsolni néhány szebb halat!
Szevasztok.Őszintén mondva kicsit vegyes érzelmekkel olvastam a tavirózsás területtel kapcsolatos észrevételeket.Minden tiszteletem az aggódó jóérzésű horgásztársaknak.Az hogy az adott növény gyérülésének mi az oka,azt nehéz megmagyarázni.Véleményem szerint elsősorban ökológiai vonatkozásban kel keresni a probléma okát.Itt gondolok a komoly elalgásodásra(zöld alga),túlzott plankton mennyiség,valamint a bekerült vegyszer (növényvédő).Persze ezek mind csupán feltevések,gondolatok.Ha jól tudom pár éve lett vízminta küldve elemzés célra a HAKI-nek.Egy valóban tény,mégpedig a behordás(behúzás)által keletkezhető,természetrombolás!szinte ellenőrizhetetlen a 100-150gramos ólmokkal ellátott behúzott szerelések? helyzete,fekvése.Behordás:ennek engedélyezése úgy mint szakmailag,mint mentálisan elhamarkodott lépés volt!Igen most lehet mondani hogy más több vízen is engedélyezett,ez így igaz,de ott megfelelő a szabályok ellenőrzése,betartatása.Így is legtöbb frekventált horgászvízen a behúzás az adott versenyekre korlátozódik,lásd Háromfai tározó,Merenye,s.t.b.Visszatérve a „tökösre” maximálisan egyet értek Zsu nézeteivel a növény élettani tulajdonságaival kapcsolatban.Az hogy előtte esetleg egy úszós bottal a rózsák közt keresni a halat,természetesen kíméletesen ez nem árt,nem árthat a növénynek!Jómagam hosszú éveket horgásztam horgásztam kimondottan bent a(tökben) egy adott vízen,minden természetkárosítást mellőzve.Sajnos tény a növény gyérülése a környező vizekben is,Csépa,Szikrai holtág s.t.b.,de mint említettem ennek az oka nagyon sokrétű.Amit én nagyon aggasztónak tartok az a nád esztelen irtása az ormótlan stégek építése,5-8méterre bent a mederben,mindenféle fóliával bevont rémségek.Hidd el Feri nem túlzás amit írok,de mondok valamit ,ülj be egyszer a Gyulához és kísérd el egy körre,nagyon megfogsz lepődni!!!Hát ennyi,tudom most kicsit felkavartam az álló vizet,de mentségemre szóljon,hogy mindezt szeretett vizem állagának megóvása érdekében teszem.Horgásztársi üdvözlettel:Csónakos.
Feri megjelentek a szóró lapok a Tiszából történő átemeléssel kapcsolatban íll. az ahhoz történő anyagi hozzájárulásról.Én csodálkozom,hogy ez miért nem publikus a mi honlapunkon?Sokan nem is halottak semmit ezzel kapcsolatban.Most talán van egy kis reménysugár a Tisza szintjének az emelkedésére,de félő,hogy a gravitációs átemeléshez kevés lesz.Üdv:Csónakos.
csonakos.25 „Egy valóban tény,mégpedig a behordás(behúzás)által keletkezhető,természetrombolás!szinte ellenőrizhetetlen a 100-150gramos ólmokkal ellátott behúzott szerelések? helyzete,fekvése.Behordás:ennek engedélyezése úgy mint szakmailag,mint mentálisan elhamarkodott lépés volt!”
Ezzel most nagyon nem értek egyet!! Kérlek támaszd alá,hogy ezt mire alapozod??
Szerintem amiért nem volt a behordás engedélyezése mint szakmailag és mentálisan elhamarkodott. Úgy gondolom egy vízkezelőnek is haladni kell a korral,a horgászok igényeivel.Szerintem a behordás sokkal pontosabb módszer mint pl. a dobálós technika,ergo kevesebb szerelés,ólom landol a nádasban és a töklevélben. Pláne úgy,hogy ha valaki nem ólmot hanem kavicsot használ nehezéknek. A behordás sok szép hal megfogásához vezetett már ezen a vízen,amikről szép fotók készültek,és sok új horgászt csalt erre a vízre.
Most voltunk a Szelidi tavon egy hosszabb horgászaton,és ott is engedélyezett a behordás.Mint tudjuk a Szelidi-tó országos jelentőségű természetvédelmi terület,szerintem nálad okosabb,és a horgászmódszerekből jobban felkészült emberek engedélyezték eme módszert.
Sziasztok!
Lassan a testtel, ne menjetek bele személyeskedésbe! Csónakosnak is meg Tormási Gyulának is igaza van részben. A növény pusztulása nem csak a horgászok és csónakosok miatt ekkora, szinte biztos hogy más okai is vannak. A behúzással szerintem nem lőttünk mellé, hiszen kevesebb etető anyaggal is lehet szép halakat fogni, aki meg beönti az etetőt kiló számra az eddig is beöntötte…
Remélem ez a gyors vízszint emelkedés lehetőséget ad nekünk a víz pótlására és ez sokat fog javítani a víz minőségén! A szórólapokról nem tudok semmit, mert senki nem értesített róla, hogy ilyen tervek vannak….
Balán Attilával beszélgettük tegnap este hogy a víz minősége egyéb más eddig ismeretlen okokra is visszavezethető a tavirózsa pusztulása nem csak a horgászokra, de mivel egyikünk sem botanikus ezért ezt szakemberek fogják tudni eldönteni, ha megvizsgálják a vizet..
Mivel első körben nekünk a horgászokra van hatáskörünk ezért nekünk ezen a téren kell meghozni az első lépést. A következő lépés hogy az önkormányzat hatásos eszközt találjon a kenus, kajakos csapatok rongálásának visszafogására. A harmadik a telektulajdonosok kezében van, ha nem engednének a holtágba minden féle „folyadékot” ami keletkezik a portájukon és mikor szárazság és víz hiány van nem szivattyúznák ész nélkül a vizet az amúgy is alacsony vízszintű holtágból, akkor bizony nagyon sokat haladnánk előre.
Gondoljunk csak mi volt a Balatonnál, amióta a környező települések nem engedik a szennyvizüket a Balatonba rohamosan javult a vízminőség, függetlenül a vízszint nagyságától! Nem véletlen az algásodás a holtágon, a sok szerves anyag ami bekerül a vízbe (csali, szennyvíz, stb) mind ezt erősíti!
A stégek száma szerintem is rettentő sok… szinte nincs szabad partszakasz a napijegyes horgászoknak..
Részemről nem személyeskedés volt 🙂 Úgy akartam írni,hogy nálunk okosabbak.
Erre lennének jók a horgásztalálkozók azt hiszem. Egy két pofa sör,és okosíthatnánk egymást 🙂 Feri?
Sziasztok.
Néhány képpel illusztrálva összefoglaltam a holtág növényvilágának átalakulását az elmult 10-15 évben.
Remélem így azok a horgászok is átlátják az aktuális helyzetet akik még talán sosem látták eredeti pompályában ezt a nagyszerű természeti csodát. Jó lenne megoldást találni mihamarabb.
http://dunafeeder.blogspot.hu/2014/05/tiszaugi-tavirozsak.html
Sziasztok!
Balán Attila sorai és képei mélyen megérintettek és számunkra a helyi viszonyokról is ( vízszivattyúzás a telektulajdonosok által, szennyvízbeengedés stb.) átfogó képet kaptunk. Természetesen bennünk is felvetődött hogy a víz és iszap minőségében is keresendő a probléma. A férjem környezetmérnök vizes-szennyvizes szakmérnök és környezetvédelmi szakértő is egyben pont ezért magánemberként is megpróbáltunk lépni ez ügyben az által hogy megkerestük a Gödöllői Szent István egyetem Mezőgazdaság-és Környezettudományi kar dékánját. A levelemre még ez idáig nem kaptam választ, de bevallom titkon azt remélem hogy ha az egyetem kiadná egy szakdolgozónak a tiszaugi növényvilág és főként a tavirózsák megmentésére irányuló felvetést, akkor teljes átfogó képet kaphatnánk arról milyen eszközökkel tudnánk a növényzetet megóvni.
Az elküldött levelet az alábbiakban mellékelem és kedves Balán Attila utólagos engedelmeddel a levelemmel azon képeket mellékeltem a sajátjaim mellett az egyetemnek, amelyeket Te fotóztál az évek során és amelyek a honlap galériájában is megtalálhatók.
Mezőgazdaság-és Környezettudományi Kar
dr. Gyuricza Csaba dékán részére
Tisztelt Gyuricza Csaba dékán Úr!
Levelemmel magánemberként,de egy közösség érdekében bátorkodom Önt zavarni! Abban a reményben hogy Ön Tisztelt dékán Úr tud nekem információval szolgálni és a segítségemre lenni!
Több kertészetet megkérdeztem már, de senki nem tudott nekem információval szolgálni mondván ők leginkább kiskertekkel foglalkoznak és egy holtág növényzete más megvilágítás alá esik. Mindazonáltal Wiandt Gábor díszfaiskolája és kertészete hívta fel figyelmemet arra, hogy keressem meg az Önök egyetemét, mert ha valaki, akkor Ön és Tisztelt tanszéke tud majd nekem érdemben segíteni és előrelépni!
A Tiszának egy holtágán Tiszaugon horgászunk, ahol pár évvel ezelőtt gyönyörű tavirózsa erdő volt, ez sajnos mára megtizedelődött!
Szívügyünknek tartjuk sok horgásztársunk mellett a tavirózsák megmentését, hiszen szemet gyönyörködtető, és a halak kedvelt pihenőhelye is és bár laikus vagyok, de tudomásom szerint a vízre is jótékony hatást gyakorol eme gyönyörű növényzet!
A holtág 53 hektáros, de kizárólag a falu felőli részen a holtág egyik végénél a sekély részében található meg a tökleveles rész. Az a rész, ahol a tavirózsák elhelyezkednek egy kb.40-50 cm mélységű víz, ami az esőzések, a zöld ár avagy a beengedett vízmennyiség függvényében változhat és emelkedhet kb. 1,5 méter mélységig! A víz alatt kb.30-40 cm mélyen a fenékig fekete iszapréteg húzódik, ami alatt a fenék található.
Tudom rengeteg fajtája létezik a tavirózsáknak és biztosan mind mind más igényeket is támaszt a fejlődésük szempontjából, de én sajnos nem tudom hogy a holtágon melyik fajta él, ezért bátorkodom képeket küldeni Önnek arról, hogy milyen volt és milyenné vált pár év alatt a holtágon a tavirózsa növényzet! A képek alapján Ön biztosan rögtön látni fogja hogy a tavirózsa melyik fajtájáról van szó és azt is hogy miben keresendő a probléma!
Több kérdésem lenne Tisztelt dékán úr, amire nagyon várom megtisztelő válaszát!
1., Megoldás lenne-e ha újabb tavirózsa töveket ültetnénk a holtágon vagy más módja is lenne-e a tavirózsák megmentésének?
2., Amennyiben szükség lenne a tavirózsa telepítésre mi az a mennyiség, amit érdemes lenne telepíteni ahhoz, hogy eredményesen szaporodásnak indulhasson?
3., Mennyire igényes növénynek számít a tavirózsa és mi az a helytelen magatartás, amivel árthatunk fejlődésének, gondolok itt a csónakázásra, horgászkészség behúzására, kenu és egyéb vízi jármű használatára stb.!
4., Ha a tavirózsa növényzete békességben van hagyva a csónakázók által, akkor van-e más tényező, ami oka lehet ennek a nagy kiterjedésű növénypusztulásnak?
Természetesen mint minden víz kezelőjének így a holtágat kezelő egyesületre is nagy anyagi terhet ró egy ekkora beruházás, amennyiben növénytelepítésre lenne szükség, de hiszem ha sokan összefogunk egy jó ügy érdekében, akkor az talán előrelépést jelentene és esélyünk lenne a növényzetet felerősíteni és megóvni!
Köszönettel venném, ha segítene nekem elindulni valamilyen irányba vagy ötleteivel segítené a holtág szépségének megóvását, hogy ezt a gyönyörű természeti értéket sikerüljön megmentenünk!
Kérem nézze el nekem, ha butaságokat kérdeztem vagy nem megfelelően fogalmaztam, hiszen őszintén távol áll tőlem ezen ágazat és megkeresésben a víz iránti tiszteletem és szeretetem vezérelt.
Segítségét megköszönve, tisztelettel várom a véleményét és építő javaslatait!
Köszönettel és Tisztelettel: Véberné Kovács Zsuzsa
Remélem mihamarabb érdemi választ kapok a levelemre, amivel segíthetem az egyesület munkáját. Jelenleg sajnos nincs több ötletem, de ha nektek van esetleg bármi, amit tehetünk eme jó ügy érdekében, ami előremozdíthatná a tavirózsák megmentésére irányuló kezdeményezést vagy a víz minőségének javítását, akkor szívesen állunk a rendelkezésetekre és szívesen segítünk, amiben csak tudunk.
Szevasztok.Feri nálam a személyeskedés mint fogalom sem áll meg.Én elmondtam a saját véleményem,szerintem ezzel senkit nem bántottam meg.Az hogy magyarázzam meg,hogy mindezt mire alapozom nem lenne a kötelességem,de érveimet elfogom mondani.Most egy kicsit kellemesebb téma.Örömmel vettem tudomást Zsu-ék „letelepedéséről”.Abban a szerencsés helyzetben vagyok,hogy személyesen is volt szerencsém megismerkedni ezzel a szimpatikus házaspárral.Ugyanis elkóborolt a kutyám és öt keresve kötöttem ki a telküknél.Rögtön megfogott azonnali segítő készségük,mentalitásuk.Ezúton is köszönöm és üzenem,meglett a kutyus.Megkezdett munkájukhoz pedig csak gratulálni,és sok sikert kívánni lehet!Üdvözlettel:Csónakos
Ó Istenem Csónakos! Nem tudtam hogy a név mögött ki rejtőzik, de hálásan köszönöm mindkettőnk nevében a kedves szavakat és az örömhírt pedig mindennél jobban! 🙂 Bevallom sokat eszünkbe jutottatok Ti és a kutyusotok! A mai nap legjobb hírét olvastam a soraidban és őszintén boldog a lelkem hogy meglett a kis csavargó! 🙂 Szívből örülünk hogy veletek van újra és további boldog gazdis éveket kívánunk! 🙂
Feri,amit a Balatonról írsz az így igaz,volt módom megtapasztalni.Nálunk én nem látom ilyen aggasztónak a helyzetet.Szerintem szennyvizet nem engednek a tóba,más téma a locsolás.Jómagam is pár éve komoly vitába keveredtem két telektulajdonossal,ők szemrebbenés nélkül előttem helyezték a vízbe a szívóágat.Csupán akkor kezdték kifele rángatni,mikor a csónak órát a part felé irányítottuk.
Számomra érthetetlen a falu vezetésének passzivitása,természetesen a tóval kapcsolatban.Ezt a kis falut a Tisza valamint holtág fémjelzi,és mint egy mostoha gyerek lenne.Mennek a nagy szólamok ,médiában megjelent banális írások,mely mögött nincs semmi tartalom.Tudom pénzhiány,recesszió,de mindent erre sem lehet fogni.Hát ez van,de most már tényleg befejezem a panasz napot.Üdvözlettel:Csónakos
Kedves Csónakos!
Mivel én sajnos nagyon ritkán jutok le Tiszaugra ezért szinte csak másod-harmad kézből kapott információim vannak. Ezért egy dolgot már megtanultam, hogy minden ami eljut hozzám „nem pontos”. A szennyvizes dolog ezért remélem szintén ilyen adat, de emlékeim szerint ezt nem csak egy embertől hallottam. Őszintén, nem lepődtem meg rajta akkor sem, hanem akkor is inkább a bosszankodás, mérgelődés maradt.
A falu vezetőségének passzivitása nekem érthető.. Gondoljuk csak végig mit tehetnénk csak a holtággal és környékével?
Az első (nekem a legfontosabb) dolog lenne a körbejárhatóság. Ezt elkezdtük egy ügyvéd segítségével, de félbeszakadt. Egyébként az ügyvéd szerint kb. 2 év alatt ez megvalósítható volna. A részletekbe nem mennék bele mert hosszadalmas..
Ehhez a lépéshez is már erős szándék és sok pénz kellene rengeteg konfliktussal. ehhez az Önkormányzat partner, de ehhez kell valaki aki ezt végig koordinálja és mellesleg sok pénz. De, akkor még mindig nincs meg az infrastruktúra, ami kellene a megszerzett előny még jobb kihasználáshoz. Lehetne a sziget belső oldalát üdülő övezetté alakítani, (út, víz, áram)de ide is pénz és sok pénz kell…
De, ki tudná ezt finanszírozni? Mit nyernénk vele és mit vesztenénk?
No, de ez nem ide való talán… Én azt gondolom, hogy ahogy a dolgok állnak magunknak köszönhetjük. Ugyan az van itt kicsiben mint az országban nagyban… közöny, szegénység, stb… A nagy szólamok, ezekről már jobb ha én is leszokok!:-)
Hú de sokat dumáltam feleslegesen!
Én úgy gondolom,sajnos minden maradni fog a megszokott mederben. Ahoz,hogy változás legyen mindenkinek az akarata kellene,mint az önkormányzat,mint a telektulajdonosoké. Nem tudom azt sem,hogy miért engedélyezték,vagy miért nem felügyelték azt,hogy ne legyenek a vízig lekerítve a telkek. A mellettem lévő két stégen már vagy másfél éve nem láttam horgászni senkit. Nem tudom miért kell elvenni másoktól a lehetőséget.
Sziasztok! Újabb fejlemények!!!!
Azért ha lassacskán is de haladunk előre!
Nem titok, hogy az egyetemen kívül kertészeteket is segítségül hívtam a tavirózsák megmentése érdekében. Bár többen nem tudtak segíteni, de egy kertészet mégis tovább küldte a levelemet egy szakértőnek, aki idő hiányában nem tudott tájékoztatni írásban, de meghagyta a telefonszámát és készséges segítségéről is biztosított!
Hosszú telefonbeszélgetést folytattunk a mai nap folyamán a szakértő úrral, az esetlegesen felmerülő növénypusztulással kapcsolatban és a helyreállítással kapcsolatban is kaptam ötleteket, amit most megpróbálok összefoglalni a beszélgetésünk alatt készített jegyzetek alapján és megosztani mindannyiótokkal!
Személy szerint sok mindenre választ kaptam és az igazságtól nem álltunk messze a felvetésekkel kapcsolatban sem.
Először is a mi holtágunkon a fehér tündérrózsa nevezetű növényzet él a latin neve: Nymphaes alba.
Nem csak azért fontos a megmentése mert gyönyörködtető, hanem mert nagy mértékben csökkenti a víz algásodását.
A szakértő szerint a holtág azon területe, ahol elhelyezkednek a tavirózsák a legjobb táptalaja a szaporodásukat illetően és minden szempontból a növény igényeinek megfelelő.
Viszont ekkora növényelhalást csak kifejezett esetek tesznek lehetővé, amibe nem tartozik bele a horgászkészség behúzása és az sem, ha a szárnál sérül a növény. A tavirózsa pusztulása csak akkor következik be, ha a rizómáját, azaz a karvastagságnyira is megnövő gyökeres szárát éri külső behatás, Mindazonáltal azért itt megjegyezném azt is hogy, ez nem jelenti azt, hogy a tavirózsákba bele kell gázolni. Sőt!!! Jobb az életterüket békén hagyni és a szigorításban foglaltakat maradéktalanul betartani!!!!!
Viszont a szakértő úr több dologra felhívta a figyelmünket! Az ekkora kiterjedésű elhalást a nem olyan régen hazánkba is betelepült nutriák is okozhatják! A nutria egy, a rágcsálók között az egyik legnagyobb faj. Hasonlít a patkányra, de a hódra is egyaránt és a növény rizómájával és szárával táplálkozik. Megjelenését úgy lehet észre venni, hogy a tökerdőben eleinte járatokat alakítanak ki, majd szép lassan évek alatt bekebelezik a teljes növényzetet. Ellenük hathatósan csak gazdaboltokban kapható 30 cm átmérőjű rágcsáló csapdákkal lehet! Ehhez szükséges lenne a telektulajdonosok pozitív hozzáállása is, ugyanis a csapdákat csak ők tudják kihelyezni. Nem mellékesen azt is megjegyzem itt, ha Király Feri kezdeményezése a holtág körbejárását illetően megvalósulna, akkor ezt is könnyebben lehetne felügyelni! Mindenesetre, akinek fontos a növényzet megóvása az kérem igyekezzen ilyen csapdákat beszerezni és ezzel hozzájárulni a tavirózsák megóvásához! A csapdát a parton kell elhelyezni abban az irányban, ahol látható hogy járat van a tavirózsák között, mert a nutria fészke a part közelében van a föld alatt. A növénytani neveldékben is ezzel akadályozzák meg a nagymértékű tavirózsa pusztulást! No és a nutria nem védett faj, így tizedelésüktől sem kell tartani!
A másik oka az amurok sokaságában rejtőzhet, feltéve ha túl nagy már a vízben a populációjuk! Az amur ugyanis előszeretettel rágcsálja a tavirózsa friss hajtásait. Fejvesztés terhe mellett javasolhatnám csak azt hogy kis időre mérsékelni kellene az amurok méretkorlátozását, hiszen sokan éppen azért ülnek le horgászni hogy hatalmas amurfogásokkal büszkélkedjenek és megdöntsék egyéni rekordjaikat, ami teljesen természetes is, ezért ennek alternatívájára is kértem javaslatot! Miszerint az amurok „növényt rongáló” magatartását úgy lehet kiküszöbölni avagy visszaszorítani , ha egy, a tündérrózsák családjába tartozó és a mi fehér tündérrózsánkkal szoros rokonságban lévő (Nuphar lutea) nevű sárga tavirózsát, azaz vizitököt ültetnénk a holtágon! Ezt ugyanis nem kedveli az amur annyira és igényességét illetően is strapabíróbb!
Ami engem is meglepett az pedig a következő lehetséges probléma! Nem állítom hogy ezen a tavon ez gond lehet, de a szakértő erre is felhívta a figyelmünket! Ma már Magyarországon nem csak a rabsicoktól, orvhalászoktól kell védeni a vízterületünket, hanem sajnos a növénytolvajoktól is! Sokan ugyanis arra specializálódtak hogy a holtágakon, ahol honos ezen növényzet ott ritkítják is az állományt! Ami ésszerű magyarázat ha jól belegondolunk, hiszen egy tavirózsa tőért nagyságától és fejlettségétől függően 2000-6000 Ft-ot is elkérnek. Sajnos jó piac ez a tolvajoknak!
No de menjünk tovább!
A vízminőséget illetően nincs kizárva, hogy az iszap minőségében keresendő a probléma, mert az iszapban akkumulálódnak a méreganyagok, növényvédő szerek stb. viszont ennek kiderítésére a legköltséghatékonyabb módszer a „ beültetési kísérlet” ami annyit takar hogy kb. 10 liternyi iszapot (kb.fél vödör) ki kell emelni a holtág azon részéből, ahol a tavirózsák elhelyezkednek és egy a holtágból származó tavirózsa tövet beültetni zavartalan környezetben. Ennek kb. másfél hónap múlva már látszik az eredménye! Amennyiben hajtáskezdemények jelennek meg az ültetés során úgy a víznek nincs károsító tényezője a növényzetre és szinte kizárt, hogy minőségével komolyabb gondok lennének.
Ezt a próbaültetést a szakértő úr elvégzi kérésünkre és akkor nyár közepén már tisztábban láthatunk a vízminőséget illetően!
Én ennek mindennemű ódiumát vállalom és eljuttatom az iszapmintát a szakértő úrnak és ha engedélyt kapok rá, akkor egy tövet is mellékelnék a beültetéshez természetesen csak úgy, ha ebben segítségemre lenne a halőrünk, mert csak felügyelet mellett vagyok hajlandó egy tövet is kiemelni a holtágból már csak azért is mert védett növényről beszélünk!
A szakértő úrtól arra is ígéretet kaptam, hogy nyáron egy előre egyeztetett időpontban meglátogatnának és a helyszínen már könnyebben meg tudná állapítani mivel állunk szemben! Természetesen ezt is szívesen koordinálom és a fejleményekről továbbra is beszámolok, ha erre igényt tartotok!
Tudom hogy hosszúra sikeredett a beszámolóm, de ezt rövidebben nem volt módomban prezentálni, viszont még annyit engedjetek meg hogy leírjak ismerve az emberi mentalitást! Ha valakiben felmerül a kérdés, minek ugrálok itt hiszen csak most jöttem ide, annak szeretném jelezni hogy bár ez igaz, de én a következő harminc-negyven évet is itt szeretném eltölteni és ha lehet szeretnék részese lenni annak a gyönyörűségnek is, amit itt sokan már láttatok, de én csak töredékét élvezhetem jelenleg! És szeretném ha egyszer én is láthatnám, amit Ti már megtapasztaltatok!
Kedves Zsu!
Köszönöm a fáradozásod! A nutria kérdés meglepett… Valamikor tenyésztették is őket, de akkor nagy bukta lett belőle a termelőknek, ezért nem gondolom, hogy manapság ebből sok létezne Tiszaugon. Az amur mint elkövető felmerült már korábban is, de ez vita tárgyát képezte. Van aki szerint eszi mások szerint nem eszi a tavirózsát… tehát ezt a fajtát eszi… Ez nem jó hír a tavirózsának a horgásznak pedig igen….
No, viszont ha jól tudom az új horgászati törvényben benne van, hogy a tájidegen halakat akkor sem szabad visszadobni, ha méreten aluli. ebben az esetben az amurokat sem kell visszadobni. Igaz, elcsesztük mert a szabályainkból nem vettük ki a 8kg feletti amur visszaengedését. Ezt már csak jövőre tudjuk kijavítani. Viszont a többi amurt amit kifogtok vigyétek! 🙂
A körbejárhatóság …. marha nagy falat… semeddig nem jutottunk vele és már -40eFT-nál járok 🙂
Kedves Feri!
Nekem igazán nincs mit köszönni, már csak azért sem mert szívesen teszek a köz javára és ez az életem minden területén így van, másrészt pedig mert szívesen ismerek meg olyan területeket, amik eddig kiestek a látókörömből így magam miatt is utána járok annak, ami érdekel annak meg pláne, ami valamilyen úton módon még érint is!
Annak viszont örülnék, ha megtennéd hogy még reagálnál hogy küldhetek-e mintát a szakértőnek??
A körbejárhatóság valóban nem könnyű feladat, de abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy van elég kapcsolati tőkém, ami kapcsán szívesen utána nézek ennek is! 🙂
Szevasztok.Örömmel olvasom az újabb fejleményeket.Engedjétek meg,hogy szerény tapasztalatomat elmondjam még ha kissé hiányos,és talán nem is tudományos téziseken alapszik.Már a hetvenes évek elején bizonyos ismerős révén sikerült lejutnom Ugra,mégpedig a Körtvélyes soron lévő „PapPista Bácsi”tanyájára.Ez a tanya a víz ,a patkó másik oldalán még romjaiban de még áll.Amire kiakarok térni az pedig az,hogy akkor az a vízszakasz egybefüggő tavirózsás volt.Természetesen ezt pár idős Ugi lakos is tudja.A nutria,mi pézsma pocoknak nevezzük,lehet,hogy helytelenül.Mikor lekerültünk Ugra(harminc éve) talán még több volt,éjjeli horgászatkor gyakori látvány volt,és ahogy Zsu említi valóban egy varsa szerű csapdával,melynek a szája a víz felé az állat járata felé nézett.Én lehet,hogy tévedek,de az egyik nagy problémát a víz szinten tartásában ill. nem tartásában is látom!Tudok olyan évet megnevezni mikor a sekély vízszint miatt a szinte átfagyott a meder,ez pedig az ominózus,az ág két végét érintette leginkább.Tudom,hogy nem vigasz,de mint említettem pont ez a fajta tavirózsa gyérült meg a környező vizekben,Csépa,Szikrai holt Tisza s.t.b.A víz körbejárása?,hát nem vagyok biztos benne,hogy most ez lenne a legfontosabb.Az amur kérdéssel kapcsolatban tudom most sokan megköveznének,de a telepítése,a busával egyetembe fatális tévedés volt,bármennyire is élvezetes a rá való horgászat illetve fárasztása.Ennyit szerettem volna a témához fűzni és bízom benne,hogy lesz javulás,előrelépés.Végül is a horgásznál optimistább embert még nem hordott a hátán a Föld.Tisztelettel:Csónakos.
Sziasztok!
Valóban a holtág növényzetének és a víz állapotának megóvása a legfontosabb és az hogy mindez együttesen megfelelő életteret biztosítsanak a holtág hal állományának és ez mindannyiunk érdeke, hiszen ez a legfontosabb dolog, amiért mindannyian idejárunk, itt horgászunk. Jelenleg Magyarország egyik legkedveltebb horgászhelye a miénk és ezt meg kell óvnunk hogy tíz-húsz év múlva is elmondható legyen ugyanez!
A víz szinten tartása valóban fontos, de ehhez sajnos sokszor az égieket kellene segítségül hívni, viszont a tavirózsa életben maradásának nem feltétele, ugyanis az iszapréteg, ami a víz alatt legalább 30-40 cm-es vastagságban helyezkedik el és amiben maga a rózsa gyökérzete elterül, nem tud befagyni, mert folyamatos biológiai aktivitás és élet van benne! Bár akik a végében horgásznak jómagamat is bele értve nem bánnám ha nagyobb lenne a vízszint, de amíg itt is sikerélményt okoz egy hal fárasztása addig engem nem igazán zavar személy szerint!
Mindezt leszámítva az iszap mintát eljuttatom a szakértőknek, hogy nyár közepére tisztábban lássunk, többet egyenlőre nem tehetek a tavirózsákért, de addig is Mindannyiótoknak jó horgászatot kívánok! 🙂
Sziasztok!
Sok információ elhangzott a kialakult helyzettel kapcsolatban,valamint feleségem Zsu nem kevés munkaórát ölt bele ebbe a kérdéskörbe. A tisztán látás érdekében megpróbálom szakmailag (vízminőségi oldalról) is magyarázattal ellátni az egyes felvetéseket.
A holtág vízutánpótlása 4 irányból történik, melyek a csapadék, felszíni lefolyás, felszín alatti utánpótlódás, valamint a Tiszából történő átvezetés.
Ezek közül a legkevesebb gond a csapadékkal van, mivel kizárólag a légköri szennyeződésekkel áll kapcsolatban, melynek koncentrációja elhanyagolható.
Visszafelé indulva a második legkisebb gondot az Tiszából történő átvezetés jelenti, mivel arra lehetőség bizonyos vízszint felett van, tehát a folyó vízhozama lényeges hígító hatással van a benne lévő szennyező anyagokra.
A felszín alatti utánpótlódás a közvetlen talajvízzel a holtágba érkező vízmennyiséget jelenti. Ebben az esetben már többrétű probléma állhat fenn, melyeket nem az elmúlt évek kibocsátásaiban kell keresni. A korábbi évtizedek helytelen mezőgazdasági gyakorlatának hatásai a talajvízben most érezhetőek, gondolok itt a túlzott műtrágya és növényvédőszer használatokra. Ezek az anyagok a talajvízzel együtt bejutnak a holtág vízterébe is, igaz abban észlelhető problémát nem okoznak, azonban ezek a szennyező anyagok az iszapban akkumulálódnak. Ennek káros hatása sem azonnal érzékelhető, mivel egy bizonyos koncentrációig (Ld 50) nem fejtenek ki káros hatást. Azonban ennek a koncentrációnak a túllépése esetén a vegetáció folyamatos pusztulása következhet be.
A felszíni hozzáfolyás szintén sokrétű lehet, gondolok itt az esetleges természetes hozzáfolyásra (Temető melletti vízfolyás) valamint a csapadékvíz elvezetésekből adódó hozzáfolyásra. Gondolom Ugon sincs megoldva az úttestekről lefolyó csapadékvizek előtisztítása a bevezetés előtt, mint szinte egyetlen településen sem. Ennek megfelelően az úttestről így közvetlen lemosódnak az olajok és egyéb toxikus anyagok, melyek szintén az iszapban dúsulnak fel. A telekről is szintén szabad lefolyás biztosított a csapadékvíznek, melyek az ott felhasználásra kerülő növényvédő szereket akadálytalanul juttatják a holtág vizébe.
Ezek az együttes hatások így már viszont okozhatnak problémákat.
Hozzászólások között olvastam a nád ésszerűtlen irtásáról, és itt nem a téli visszavágásra gondolok, hanem a teljes irtásra. A teljes irtás szintén szabad utat enged a szennyezőanyagok bekerülésének, mivel a nád mint természetes víztisztító szegély működik. Szennyvíztisztítási gyakorlatban természetközeli gyökérzónás tisztító növényként alkalmazzák, mivel a felvett tápanyagot és egyéb toxinokat a szárában és levelében elraktározza. Ezért is helyes gyakorlat a téli visszavágás, már amennyiben ezt az időjárás engedi.
További probléma forrása lehet az ellenőrizetlen szennyvízbevezetések témaköre. Itt elsősorban nem kizárólag a háztartási kommunális szennyvizekre gondolok, hanem az ipari szennyvíz bevezetésekre is. Míg egy átlagos kommunális szennyvíz összetétele első sorban a holtág eutrofizációját (káros növény burjánzások, beleértve az algásodást is) indítja be, addig egy pl. szeszgyári vagy egyéb ipari szennyvíz a fent már említett káros hatások indikátora lehet. Ezért semmilyen formában nem megengedhető szennyvíz bevezetése a holtágba.
Említették korábban a holtágból történő vízkivételt. Ez a tevékenység vízjogi engedélyhez kötött, melynek megfelelően semmiképen nem tekinthető legálisnak. Ilyen esetekben a Jegyző, mint I. fokú környezetvédelmi hatóság járhat el, és szankcionálhatja a tettet.
Remélem sikerült némileg érthető módon összefoglalnom, hogy mivel állunk szemben, és hogy a probléma már csak vízminőségi oldalról is eléggé sokrétű, és hogy miért fontos az iszap állapotáról egy viszonylag pontos képet kapnunk.
Ha az iszap túlzott mértékű szennyezettségével állunk szemben, az már egy komolyabb problémát vet fel, és nem elegendő a preventív megelőzés, hanem lépni kell az ügyben. Szerencsére ma már elérhetőek bizonyos biológiai lebontási technológiák, melyek megoldást jelentenek az ilyen jellegű problémákra.
Mindenkinek görbüljön! 🙂
Sziasztok! Megpróbálnám szűkíteni a lehetséges okokat józan paraszti ésszel. Én az amurt kizárnám a lehetséges okok közűl,mert ahogy írtátok csak az tehet kárt a növényben,ha a karvastagságú gyökerét rongálják. Márpedig az amur nem hinném,hogy azt rágcsálná. A növényvédő szereket azért nem tartom valószínűnek,mert amikor még csodálatos volt a növény,akkor is használták,sőt 5-10 éve még esetleg a minőségük is jobb lehetett. Viszont a nutria nagyon gyanús nekem,ma beszéltem Feri barátommal és ő mondta,hogy rendszeresen szokott látni. Ki kéne pár csapdát helyezni. Valaki tudja hol lehetne hozzájutni?
illetve 5-10 éve a minőségük is „rosszabb” lehetett. 🙂
Szia Gyula!
Kora délután volt érkezésem utána járni és több helyen megnézni a nutria befogására alkalmas csapdát! Szinte minden gazda boltban hozzá lehet jutni vagy rendelésre meghozzák, ha éppen nincs méret, ami jó hír, de a kellemetlenebb benne hogy 8-10.000,- Ft között mozog az ára, típustól és gyártótól függően!
Köszönöm az utána járást!
Nem tudom,hogy busa telepítés volt,vagy szimplán csak maguktól pusztulnak,de ma már láttam vagy 8-10 egy-két kilós döglött busát.
Igazán nincs mit! 🙂
Szevasztok.Igen volt „telepítés”,csak kérdezem mi szükség rá volt rá?Kinek az érdeke ennek abszolút tájidegen hal ilyen mérvű betelepítése?csónakos.
Busa telepítés évek óta nincs! Nem is lehetne!
Na most vette el az uj es nagyon kedves ellenor az engedelyemet, mert felmentem a stegrol a hazba es nem tartozkodtam a stegen. Azt hiszem, nagyon sok minden megvaltozott ezen a vizen. Tobbek kozott az is, hogy a becsuletesen horgaszo, minden halat visszaengedo horgaszok szorakozasat teljesen tonkretegyek. Sajnalom, hogy ennyire rossz iranyba mennek a dolgok
Es meg egy adalek a tortentekhez: nem kaptam semmifajta jegyzokonyvet, felszolitasom ellenere is csak a csonakbol, 5 meter tavolsagbol mutatta meg az ellenori engedelyet. Nem volt hajlando atadni, hogy ellenorizhessem a szemelyazonossagat. Az engedelyen kivul nem kert semmilyen masfajta igazolvanyt. Kikapta a teruleti engedelyemet es beljebb ment a csonakkal. Azt serelmezte, hogy hangsulyosan szova tettem, hogy nem az etetesem felett kellene grasszalni a csonakkal. Azt hiszem, nagyon sok eljarasi hibat vetett a szoban forgo illeto. Sose talalkoztam meg ezzel az illetovel ellenori minosegeben.
Richard sajnálom,hogy így jártál!!!! Miért adtad oda neki amíg meg nem győződtél arról,hogy kivel is van dolgod? Bassz..eg,ezek után ott fogok ülni a stégemen a 40 fokban is :),még ha oda is száradok 🙂
És igen,rajtad kívül még sokan úgy látják,hogy nem jó irányba mennek a dolgok.
De erről nem Feri tehet…….
Ezt teljes mertekben elismerem. Abszolut nem a Feri hibaja. Neki koszonom, hogy mindent megtesz azert, hogy egy normalis horgaszkozosseg itt kialakuljon. Azota beszeltem az ugyvedemmel is. Feljelentest fogok tenni lopas, illetve hivatali hatalommal valo visszaeles vetsege ugyeben. Amennyiben valoban ellenor, ugy a masodik allja meg a helyet es oszinten remelem, hogy az eljaras vegen nem dolgozhat tobbe hivatalos szemelykent.
Szia Richard!
Utána járok ki volt az ellenőr és miként is tette amit tett..
Üdv:Feri
Koszonom!
Gyula,végre egy reális szimpatikus nyilatkozat.Hát látod ilyet is lehet.Nem vagyok vészmadár,de mi minden elhangzana egy valahogy összehozott horgász találkozón.Mi páran akik látogatjuk ezt az oldalt és véleményt nyilvánítunk az csak egy töredéke az igazi ténynek,a reális valóságnak.Ami Richárdal történt,az példátlan,persze pro és kontra,mindkét fél véleményét is meg kell halgatni,hogy pontosan mi is történt.Én nem hiszem,hogy az ominózus eset egyik résztvevője a Gyula lett volna.Üdv:Csónakos.
Termeszetesen nem Gyula volt. Ha valaki latta a Tanu cimu filmet, akkor tudja, hogy milyen nevet kell az „elvtars” ele biggyeszteni :):). Na o volt
csonakos.25 . 😉
Ezt ugye nem gondoljatok komolyan, hogy az en, illetve Virag Lajos nagybecsu leendo ex-halor kozotti ellentetet arra hasznaljatok fel, hogy egymassal piszkalodjatok. Nem kellene…
Nem,dehogy is!! Nekem itt senkivel semmi bajom nincs. Én itt ezen az oldalon mindenkit tisztelek és becsülök! Hiszen mindannyian a holtág szerelmesei vagyunk.
Igen. Teny, hogy ez a holtag bele tudja enni magat az ember szivebe. Viszont! Mivel a hetvegemet hazavagta Virag Lajos ur anelkul, hogy megkovette volna magat, en se fogok csendesen atlepni az esemenyeken. Amennyiben holnap delig nem keres meg Virag (elvtars), hogy szemelyesen atbeszeljuk a tortenteket, ugy rendorsegi feljelentest fogok tenni, illetve az ugyvedem megkeresi a szoban forgo illeto felettes szervet. Pont belefer az idombe es a penztarcamba is. Fanatikus c&r horgaszat helyett azzal leszek elfoglalva, hogy Virag urat ellehetetlenitsem. Nem azzal van a gond, hogy egy vetsegert megbuntetnek (nem tartozkodtam a stegen), hanem azzal, hogy valaki uristent akar jatszani es magara nem teszi kotelezove azokat a normakat, amit masoktol elvar. Ruhellem az onjelolt csinovnyikokat, ha o peldat akart statualni velem, hat en is ezt teszem vele. Amennyiben Virag ur fel kivan hivni a helyzet rendezesere, a telefonszamom: 06-309-001356
Kedves Feri!
Az új halőrökkel kapcsolatban nekem is lenne kérdésem.
3 éve járunk Tiszaugra horgászni, általában 2-3 család egyszerre
a falu alatti részre. Gyulabácsival jó viszonyt ápolva, semmiféle problémát
nem jelentett eddig hogy gyermekeink egy úszós kisbottal irtották a törpéket és néha egy-egy kárászt is fogtak nagy örömükre.
Szeretném ha tájékoztatnál róla hogy hol és milyen módon tudok a gyerekeknek napijegyet váltani, ugyanis nem éppen megmagyarázható dolog egy gyereknek hogy te most nem horgászhatsz, menjél, játszál.
Az új halőrök gondolom nem olyan családbarátok mint elődjük 🙂
Jó pecát mindenkinek!
Kedves Füles!
A gyerekeknek is lehet éves és napijegyet is váltani Tiszaugon a Zöld Elefánt vendéglőben és a Postával szemben a virág és horgászboltban, illetve a Kecskeméti horgászboltokban is amelyek címét, elérhetőségét ezen az oldalon megtalálhatod: https://www.tiszaugi-holtag.hu/informaciok/araink/
Jó horgászatot! 🙂
Elnézést a téves fogalmazásért.Csónakos.